A The Huffington Post június 13-i bejegyzésében leírja (és eloszlatja) a 10 leggyakoribb tévhitet a fordítással kapcsolatban. Ezt a cikket foglalom most össze, néhol saját megjegyzésekkel kiegészítve.

A szerző – Nataly Kelly – a bevezetőben elmondja, hogy a fordítási piac sokak számára meglepően sokrétű, összetett és nagy. Az ezt követő megállapítások némelyike az amerikai piacra vonatkozik, de talán nem lövünk nagyon mellé, ha feltételezzük, hogy globális szinten is hasonló a helyzet.

1. A fordítás egy szűk piac

A számok nem ezt mutatják. A nyelvi szolgáltatások piacának értéke 2012-ben több mint 30 milliárd amerikai dollár. A világon több mint 26 000 fordítóiroda működik, és a fordításokat több százezer fordító végzi.

2. A fordítás kereslete csökken

Egy becsült adat az Egyesült Államokból: 2020-ra 42%-kal több fordítóra és tolmácsra lesz szükség az Egyesült Államokban 2010-hez képest (ez 24 600 új munkahely). A Common Sense Advisory adatai szerint globális szinten több mint 12%-kal növekszik a piac.

3. A legtöbb fordító könyvet fordít

Habár sokaknak a könyvfordítás jut eszébe a fordítás szó hallatán, ez csak igen kis része a piacnak. A következő adat Amerikára vonatkozik: a legtöbbet a hadsereg és a különféle védelmi ügynökségek költik fordításra.

4. Bárki lehet fordító vagy tolmács, aki két nyelven beszél

Ha valaki tud magyarul írni, attól még nem lesz író. Ha valaki tud magyarul beszélni, attól nem lesz profi előadó. Ugyanígy, ha valaki két nyelven ír vagy beszél, attól nem lesz automatikusan fordító vagy tolmács. A két nyelven folyékonyan kommunikálók közül sokan bukják el a fordítóvizsgát. Miért? Mert nem feltétlenül tudja nyelvek és kultúrák között torzításmentesen és a természetesség megőrzésével közvetíteni a szöveg jelentését.

5. A fordítás és a tolmácsolás ugyanaz

Ez a félreértés talán ritkább Magyarországon, mint az angol anyanyelvűek között. A fordító az írott nyelvet, a tolmács a beszélt nyelvet közvetíti, ennyi az egész.

6. A fordítók és a tolmácsok több mint két nyelven dolgoznak

Az egyik leggyakoribb kérdés, melyet egy fordító hall: „Hány nyelven beszélsz?”. Valójában igen sokan csupán egy forrás- és egy célnyelvvel dolgoznak (például magyarról angolra). Jobb egy nyelvpárban alaposan elmélyülni, mint sokban felszínesen. Vannak kivételek, de ez az általános helyzet. Néhány számadat (az angol nyelvet alapul véve): egy átlagos beszélő 4–5000 szót használ, egy „tanult” ember 8–10 000-et. A szakmai nyelvváltozatok több mint 20 000 szót is használhatnak, a fordítóknak pedig mindezt két nyelven kell tenni nap mint nap.

7. A fordítás csak a nyelvvel foglalkozóknak fontos

A szerző szerint az állami és a magánszférában is egyre nagyobb az igény a fordításra. Itt nem ír sok újdonságot. A lefordított információkhoz való hozzáférés Afrikában életeket menthet.

8. A crowdsourcing elveszi a profi fordítók kenyerét

A crowdsourcing a fordításba is begyűrűzött (jó példa erre a Facebook fordítása). A cikk szerint viszont ez nem az emberi fordítást hivatott kiváltani, és a crowdsourcing rendszerek felállításának költségei miatt még csak nem is olcsóbb a „normál” fordításnál. Csupán a közösségépítést szolgálja, így nem is helyettesítheti a profi fordítókat.

9. A gépi fordítás letöri a keresletet az emberi fordításra

Épp ellenkezőleg: kibővíti az emberi fordítás piacát. A gépi fordítás (amely nem ugyanaz, mint a számítógéppel támogatott fordítás) terjedésének köszönhetően egyre jobban beépül a köztudatba a fordítás mint tevékenység, mint szakma. A gépi fordítás igen kis hányadát adja a teljes fordítási piacnak, és természetesen kézi utószerkesztést igényel. Nem ellensége a fordítóknak, csupán egy új technológia, egy új eszköz a kezükben, mely elősegíti a szakma fejlődését és átalakulását.

10. Egy napon a fordítás teljesen ingyenes lesz

Nem teljesen világos, ez a tévhit honnan jön a szerző szerint – talán a gépi fordítás terjedéséből vezethető le. Mindenesetre itt ismét arról van szó, hogy a fordítási piac bővül.