Honlap, weboldal, webhely, weblap; nap mint nap használjuk ezeket a szavakat, és a legtöbben rokon értelműekként. Pedig nem azonos a jelentésük. Mi a különbség? És miért a „honlap” szó a legnagyobb bajkeverő?

Ahogyan ez oly sok területen igaz, az internet nyelvét is az angolból vettük át. Méghozzá nem annyira régen. A különböző internetes szavakat sokszor tükörfordítással magyarítottuk, ami egyáltalán nem baj. A baj az, hogy sokan nincsenek tisztában az eredeti szavak jelentésével, így aztán a fordítások használata is összevissza történik. Nézzük tehát az eredeti jelentéseket és a magyar megfelelőket.

Website – webhely, webszájt

A website egy internetes hely, amelyen egy vagy több oldal található (forrás: Oxford Dictionaries). Magyar megfelelője a webhely, de használatos a webszájt is. A kialakult gyakorlat szerint ezt hívjuk honlapnak; rögtön kiderül, ez miért nem szerencsés, majd az is, hogy valószínűleg semmit sem tehetünk, ez van. Talán nyom valamit a latban, talán nem: az Apple és a Google a webhely mellett teszi le a voksát, minden anyagukban így fordítják.

Web page – weboldal, weblap

Ezekből épül fel a webhely; nem érdemes összekeverni a rész-egész viszonyt. Ugyanúgy helytelen tehát a website-ot weblapnak fordítani, mint a web page-et webhelynek.

Home page – kezdőlap, főoldal

A home page is egy weboldal, méghozzá közülük az első, amelyet egy webhely megnyitásakor látunk. Nem azonos tehát a webhellyel. (Forrás: Oxford Dictionaries.) A kezdőlap és a főoldal fordítások egyértelműen tükrözik ezt a jelentést. Ugyanakkor ennek a kifejezésnek a tükörfordítása okozta talán a legnagyobb galibát.

Honlap

Ez a home page tükörfordítása, viszont valamiért a webhely szinonimájaként terjedt el a magyarban. Valószínűleg azért, mert az internet kezdetén fogalmunk sem volt, mi a különbség. Mára annyira beleette magát a nyelvbe a hibás értelmezésből fakadó használat, hogy esélytelennek tűnik kigyomlálni. A honlapkészítés nyilván nem csak a kezdőlap elkészítését jelenti. A honlaptérkép nyilván nem csak a főoldalt tartalmazza.

Mit tehetünk?

Nagyjából semmit, és egy kicsit mégis. A nyelv egyrészt egy dinamikus lény, nehezen zabolázható. Idővel majd kiderül, mi marad meg a nyelvben, és mi kopik ki. Hatalmi szóval nem lehet eldönteni; nem mondhatjuk azt, hogy márpedig a honlap nem ezt jelenti, többet ki ne ejtse senki a száján.

Másrészt viszont szerves eszközökkel igenis alakítható a nyelv. Itt jön a képbe a fordítók felelőssége. A külföldi szakkifejezéseket ők ültetik át a nyelvbe. Ha a fordítók nagy része átgondolja ezeknek a kifejezéseknek a jelentését, nem csak vakon átveszi, amit valaki 20 évvel ezelőtt egy hibás értelmezés miatt írt le, azzal jóval következetesebbé válhat a magyar internetes nyelv.